A hatályos Btk. (büntető törvénykönyv) az alábbiak szerint rendelkezik:
„238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Minősített esetek – súlyosabban büntetendő – amikor az a személy, akinek átengedték a vezetést balesetet is okoz, a baleset súlyoságától függően:
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
A Btk. 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
A járművezetés tiltott átengedése, mint bűncselekmény elkövetője lehet jármű üzembentartója mellett az a járművezető is, akinek a jármű felett rendelkezési lehetősége van, azaz aki a járművel ténylegesen vagy jogilag rendelkezik, a tulajdonos, a birtokos, akit a jármű ideiglenes őrzésével bíztak meg, de az is, aki lopás útján jutott a jármű feletti rendelkezési lehetőséghez.
A járművezetés tiltott átengedése szándékos (egyenes és eshetőleges szándék is tényállásszerű) bűncselekmény. Az elkövetőnek (vezetést átengedőnek) tudnia kell, hogy akinek a vezetést átengedi, szeszes italtól befolyásolt állapotban van, illetőleg a vezetésre egyéb okból alkalmatlan. Azonban hiába rendelkezik valaki érvényes vezetői engedéllyel, ha egyébként alkalmatlan a gépjárművezetésre. Ez lehet pl. egy betegség miatti alkalmatlanság is, pl. begipszelt kéz, láb, magas láz, stb. Ilyenkor szintén elkövetheti az átengedő a járművezetés tiltott átengedés bűncselekményt, mert akinek átengedte az vezetésre egyéb okból, de alkalmatlan a vezetésre.
A bírói gyakorlat alapján helye lehet a járművezetéstől eltiltásnak is a vezetést átengedő személy vonatkozásában, tehát eltilthatják az átengedőt a gépjárművezetéstől. A KRESZ 4. § (2) bekezdése így rendelkezik: A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki járművezetés személyi feltételeinek nem felel meg.
A közlekedési szabálysértések és a közlekedési bűncselekmények kifejezetten speciálisak, vizsgálatuk különleges szakértelmet igényel. Emiatt is fontos, hogy az ilyen esetekben jelentős közlekedési (elméleti és gyakorlati) tapasztalattal rendelkező ügyvédet keressen fel mihamarabb az, aki érintett lehet az ügyben. Az, hogy ki lehet az ügyben majd eljárás alá vont személy, akinek a felelősségét vizsgálhatják és ezáltal elmarasztalhatják (joghátrány éri, pl. járművezetéstől eltiltás) speciális szaktudás nélkül nem lehet eldönteni, főként az eljárás elején. Viszont egyetlen – nem megfelelően megtett – nyilatkozattal, már kifejezetten hátrányos helyzetbe kerülhet az, aki nem rendelkezik speciális szaktudással.
Várom megkeresését Debrecenben és Debrecenen kívül is.